EGY AZ EGÉSZSÉG (ONE HEALTH): A természetes tápanyagok a jószágainkért és értünk

Kék Fehér Szív

03/22/2022
Itthon » Hírek » EGY AZ EGÉSZSÉG (ONE HEALTH): A természetes tápanyagok a jószágainkért és értünk

A ‘ONE HEALTH’ virtuális kongresszus 2021. június 23-án foglalkozott a termőtalajok egyensúlya és a humánegészség között fennálló kapcsolattal. Az új tudományos eredmények lehetővé tették számunkra, hogy a különböző részterületek ellátására szolgáló tápanyagokra összpontosítunk. A részterület kifejezést itt a legtágabb értelemben használjuk: egyrészről a minket tápláló növények növekedési közege, a talaj, valamint a testi sejtjeink is ide tartoznak most , mint az egészségünk mikro-hordozói.

Van esetleg kapcsolat a gyógyszereink és a táplálkozási szokásaink között?

Az ellátás prioritást élvez, különösen a jelenlegi egészségügyi válsághelyzetben.

Gyakran keressük a fájdalmainktól megszabadító elikszírt. A gyógyszeres megközelítés hatékonysága már bizonyított. Mivel a szervezetünket túlzottan kitesszük a farmakológiai védekező ágenseknek, a trükkös kórokozók idővel hozzászoknak a jelenlétükhöz, ami a kezeléssel szembeni ellenállásukat okozza. Dr. Jocelyn Marguerie, egy biotikus megközelítéssel foglalkozó állatorvos kiemelte, hogy ezt a problémát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már az emberi halálozások egyre növekvő okaként azonosította. Állatorvosi oldalról tekintve a problémára, a farmokon a „gyógyszermentesítési program” a “fertőzések megelőzési tervének” része, különös tekintettel a jó minőségű állati takarmányokra, amelyek pozitív állategészségügyi hatása vitathatatlan. Fabrice Hegron, egy tejelőmarha tenyésztő a kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett arra, hogy a tenyésztők úgy mondják, hogy „gondoskodom a jószágokról”, amikor etetni mennek.

Fertőzés vagy trauma esetén testünk az immunrendszerünk által okozott akut gyulladásos reakcióval reagál. Dr. Philippe LEGRAND, az INSERM (Francia Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet) kutatója és gyulladásspecialista elmagyarázta nekünk, hogy ezek a szervezetünk által bevezetett korrekciós intézkedések néha aránytalanok vagy akár károsak is lehetnek: ezért használunk gyulladáscsökkentő gyógyszereket. Emlékeztetett arra, hogy a gyulladás alattomos is lehet (« alacsony zaj mellett » vagy észrevehetetlen hatással). A gyulladást okozó “alacsony biológiai zaj” az életvitelünkből fakadóan (gyulladáskeltő ételek fogyasztása, cigarettázás, krónikus stresszhatások…) beépül és a gyulladás gyakran előfordul, különösen a szív- és érrendszeri betegségekben. Ha olyan tápanyagokat fogyasztunk, amelyek gyulladáscsökkentő képességgel rendelkeznek (az omega-3-nak ebben meghatározó szerepe van), testünk védelmet élvez és ellenállóbbá válik a napi gyulladást okozó anyagokkal szemben.

A gyógyszereket és a tápanyag-kiegészítőket tehát megfontoltan kell használni a gyulladások szabályozására: némelyik ugyanis gyors eredményt  hoz, a másik azonban hosszabb távon jobb védelmet nyújt. Célszerű különös gondot fordítani a haszonállataink takarmányozására is, hogy elősegítsük a jószágok, rajtuk keresztül pedig saját magunk számára is fontos tápanyagok bevitelét.

Két kulcsszó: tápanyagsűrűség és sokféleség

A termelési mód hatással van az élelmiszerünk összetételére. A Kék-Fehér-Szív termékek lipid-összetétele (különösen az Omega-3 tartalom) például optimalizált, mivel a Szervezet elkötelezett a változatos és magas Omega-3 tartalmú  táplálékok iránt és ezek megfelelő kombinációját elő is írja a tenyésztők felé. Dr. Marie-Josèphe AMIOT-CARLIN, az INRAE ​​élelmiszer-kutatási igazgatója rámutatott arra, hogy nagy tápanyagsűrűségű termékeket kellene fogyasztanunk, vagyis olyan élelmiszereket, amelyek az energiatartalmukhoz képest maximális mennyiségű tápanyagot tartalmaznak. A tápanyagsűrűség például magas a gyümölcsök és zöldségek esetében, mivel ezek vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok forrásai alacsony kalóriatartalmuk mellett. Ugyanazon gyümölcs vagy zöldség esetében azonban a fajtatípustól, a vetés időpontjától, a műtrágyázás típusától vagy akár a betakarítási szakasztól függően a tápanyagtartalom (tehát a tápanyagsűrűség) akár a háromszorosa is lehet.

Szakadék figyelhető meg a tényleges- és az ideális étrendünk között; azaz mit kellene ennünk ahhoz, hogy minden táplálkozási szükségletünkre és a környezeti kihívásokra is tekintettel legyünk.

Az öko-táplálkozási diétát folytatók a környezettudatos- védjegyek vagy megközelítések felé fordulhatnak (pl. a BIO-termékek feltételrendszerei vagy a BBC -tápanyagsűrűség-mérése), de ugyanilyen fontos a tányérunk egyensúlyának helyreállítása a megfelelő zöldség- és húsmennyiség bevitele mellett.

Dr. Fabrice PIERRE, az INRAE ​​kutatási igazgatója az élelmiszerekben előforduló karcinogenezis megelőzésével foglalkozik. A szakember a vörös húsok mellett az édességek rákkeltő potenciálját is kiemelte.

Ezért főként a vörös húsok hemoglobinját (vastartalom) okolható. Táplálkozási szempontból ez azért érdekes, mert  a vas könnyen asszimilálódik, azonban nagy mennyiségben vagy kiegyensúlyozatlan étrendben fogyasztva az egészségünkre kockázatossá válhat prooxidáns hatása miatt.

Fontos tehát az antioxidánsokban gazdag zöldségek vagy a vaskelátképző kalciumban gazdag sajtok fogyasztása a húsok mellé.  Pierre WEILL, a Bleu-Blanc-Cœur társelnöke humorosan tisztelgett nagyanyáink táplálkozási szakértelme előtt, hiszen ők tudtukon kívül kiváló táplálkozási szakértők voltak a hagyományos marha-répával felszolgált ételeikkel: ma már ezt gyakran helyettesítik az üres kalóriákkal teli burger-krumplival.

Jószágaink és jómagunk egészsége: egymást kiegészítve

Módosítsa a takarmányozási receptúrát a jószágok egészségének megtartása érdekében,  ezáltal jobb tápanyagsűrűsége lesz az élelmiszereinknek.

Ilyen receptúrákat például a Bleu-Blanc-Coeur tenyésztők hoztak létre, természetes omega-3-at tartalmazó növényekkel egészítették ki a takarmányokat, ezáltal antioxidánsokban is gazdag takarmányforráshoz jutottak.  Egy megfigyelés alapján a franciák 63%-a fogyaszt sertésből készült kényelmi termékeket nagyobb mértékben, mint a heti maximum 150 g-os ajánlás. Fabrice PIERRE csapata kimutatta, hogy antioxidánsok, például E-vitamin hozzáadásával a sertéshús hem-vas prooxidáns hatása csökkenthető, mindemellett a tápanyagértékét a termék megőrzi. Ha ez a módszer széles körben elterjedne, talán a heti ajánlott mennyiség is jószívvel megemelhető lenne. Denys Durand, az INRAE ​​kutatója megerősítette, hogy ez az antioxidáns hatás a legelő szarvasmarhák esetében mindenképpen elérhető, hiszen számos zöld növényhez jutnak ilyen módon az állatok. Ha az állatok egészségesek, mi emberek is azok leszünk.

Henri Cornec, Earl Cornec-ből (Franciaország) Bleu-Blanc-Cœur sertéshús-tenyésztője a kerekasztal-beszélgetésen megosztotta velünk, hogy a minőségi hús termelése mellett tenyésztőként is érdekeltek a jobb takarmányozásban, hiszen sertéseinek 99%-a nem találkozik az életében antibiotikummal. Továbbá Fabrice HEGRON, az „En Direct des Eleveurs” csoport tejtermelője az országos átlagnál négyszer kevesebb tőgygyulladást (masztitisz) észlelt az állományában.

Dominique Marchand, a „Réseau Cristal” (Cristal Networks) állatorvosa egy állategészségügyi jelzőrendszer kifejlesztésén dolgozik és egyetért az olyan tenyésztőkkel, mint Henri et Fabrice, akik  foglalkoznak az állataik egészségével. A fent említett egészségügyi paraméterek könnyen mérhetőek és megoszthatónak kell hogy legyenek annak érdekében, hogy széles körben el tudjanak terjedni.

Néhány ilyen jellegű innováció bevezethető a tenyésztésben és Fabrice HEGRON nagyszerű példát mutat nekünk az „En Direct des Eleveurs” digitális platform és mesterséges intelligencia  használatával a tehenek egészségügyi paramétereinek pontos rögzítésében. Arra is emlékeztetett, hogy az egyes tenyésztő szakmai tapasztalata és az állatokkal való rendszeres  kapcsolat mind fontos tényezők az értékelésben. A társadalmi elvárások és a klímaproblémák miatt egyre növekvő, de még mindig nem elegendő teret engedünk az agrárökológiának és az öko-egészségügyet elősegítő gyakorlatoknak. A termelési módszerek jelenlegi fejlődése és a folyamatosan mért adatok összesítése ráébreszt bennünket arra, hogy minden az egyensúly kérdése (Denys DURAND, INRAE), és el kell távolodnunk a meglévő agrár-modellektől az egyensúly-alapú tenyésztői gyakorlat érdekében, amely az állatok és az emberek egészségét is szolgálja.

Egyéb hírek