Kék Fehér Szív
09/02/2021A Kék-Fehér-Szív, az INRAE és a Valorex tudományos támogatásával szorosan nyomon követi a növényeink és az azokat tápláló talajbaktériumok, valamint a növények és a szervezetünk közötti kapcsolatot, és azt, hogy hogyan tudnak egymással kölcsönhatásba lépni az ilyen élő szervezetek egy egészséges és fenntartható mezőgazdasági modell létrehozása érdekében.
Ez annak a megfigyelésnek az eredménye, amelyet tavaly június 23-án mutattak be az One Health virtuális Kongresszus első ülésén. Amint Philippe Mauguin (az INRAE vezérigazgatója) kiemelte előadása bevezetésében, a megismert ökológiai és egészségügyi összefüggések arra késztetnek, hogy tudományos céljainkat multidiszciplináris logika szerint vizsgáljuk felül. A szakértőknek együtt kell működniük, de lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a globális gondolkodás, a tudományos tevékenység és a helyi intézkedések közötti, értékláncot kialakulhasson.
Problémák a talajban
A One Health (az egyedülálló és globális egészség érdekében) arról szól, hogy egészségünket különböző léptékben és más szempontokból vizsgáljuk. Ez először azt figyeli meg, hogy a talajok hogyan válhatnak hasznos erőforrásokká a növények, de akár a népesség számára is.
Marc-André SELOSSE, a Természettudományi Múzeum talajmikrobiológiai professzora előadásában elmagyarázta, hogy a talaj valójában egy élő anyag, hatalmas mikroorganizmus-sokféleséggel.Mindez lehetővé teszi a szerves anyagok (szén, nitrogén) és ásványi anyagok (foszfát, kálium …) természetes hasznosítását, hogy azokat az általunk fogyasztott növények hasznosítani tudják. A talaj mikroorganizmusainak egy része az emberi bél baktériumflórájához hasonló módon stimulálja a gyökérzet immunrendszerét.
Arnaud Daguin, a „Pour une Agriculture du vivant” (PADV) szövetség szóvivője a kerekasztal beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a talaj biológiai sokfélesége a termékenység motorja, amelyre a minőségi élelmiszerek előállításához szükségünk van; például olyan tápanyagsűrűséggel, amely egyszerre biztosít ízélményt és egészséget a tányérunkon.
Kiderül azonban, hogy a talajokat a túl intenzív művelési szokások kimerítik és a jelenlegi állapotukban akár káros hatást is gyakorolhatnak a globális felmelegedésre, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása révén. Annak idején Roosevelt azt hangoztatta, hogy „egy nemzet, amely elpusztítja a talaját, elpusztítja önmagát”, és ez fog történni, ha nem változtatunk a termelés módján.
Laurent ROSSO (a „Terres Univia” -tól) és Jacques PASQUIER az EESC-től (Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács) szintén kiemelték a vetésforgó kiterjesztésének és javításának fontosságát, valamint a hüvelyes növények bevezetésének szükségességét a talaj, a növények és az egész mezőgazdasági rendszer egészségének érdekében. Szükség van a jelenlegi módszereink környezeti hatásainak felmérésére is a jövőbeni hathatósabb gyakorlatok ösztönzése érdekében. A hüvelyesek állnak a vita középpontjában, mert korlátozzák a növényekből kinyerhető fosszilis energia mennyiségét.
Tudni kell helyesen mérni
A szakértők kíváncsiak a mezőgazdasági technológiák környezetre gyakorolt hatásának különböző megfigyelési módjaira. Vincent COLOMB, az ADEME-tól (az ökológiai átmenet francia ügynöksége) és Guillaume MAIRESSE a Valorex-től bemutatta nekünk az AGRIBALYSE® eszközt, amely az élelmiszerek különböző környezeti hatásaira (például a globális felmelegedésre, de nem csak arra) összpontosít.
A cél az élelmiszerek életciklus-nyilvántartásának elkészítése az előállítás módja szerint annak megállapítása érdekében, hogy megismerhessük, mely mezőgazdasági gyakorlatok a legfenntarthatóbbak. Néhány mérést végeznek a gazdaságban történő termeléstől az élelmiszer elkészítéséig bezárólag. A takarmányforrások megválasztását fontos kritériumként értékelik az állattenyésztésben. Valódi előrehaladást figyelhetünk meg például a hagyományos, vagy a Kék-Fehér-Szív modell szerint termelt tojástermékek között, köszönhetően az importált szója korlátozott alkalmazásának a tyúkok takarmányában.
Mi van akkor, ha a gyulladás és az immunitás a talajban kezdődik?
A talaj és az állatok változatosságának növelése azt jelenti, hogy nagyobb tápértékbeli változatosság jelenik meg tányérjainkon. A Kék-Fehér-Szív specifikációk figyelembe veszik ezt a sokféleséget és sűrűséget, amelyet a késztermékekben mérünk. A jó étel a megelőzés kincse, és fontos, hogy lépéseket kell tenni ennek érdekében!
A szövetség megalakulásától kezdődően különféle klinikai tanulmányokat végeztek a Kék-Fehér-Szív étrend különböző betegségekre (cukorbetegség, elhízás) gyakorolt hatásaival kapcsolatosan, megerősítve az élelmiszer előnyös hatásait az olyan betegségek megelőzésében, mint az enyhébb fokú gyulladásos betegségek. De az étkezés módja az immunrendszerünkre is hatással van, így pedig az olyan külső kórokozókkal szembeni védekezésünkre is, mint például a COVID-19 vírus.
A Kék-Fehér-Szív hatásos a COVID-19-cel szemben?
Ebben az összefüggésben Ronan THIBAULT professzor, a Rennes-i Egyetemi Kórház Táplálkozási osztályának vezetője és az INSERM (Francia Nemzetközi Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet) kutatási igazgatója, mutatta nekünk a legújabb klinikai vizsgálati projektet, amelyben a Kék-Fehér-Szív szövetség partnerként vesz részt:
- A kutatásnak része a nemrégiben diagnosztizált COVID-19 betegek Omega-3-mal, különös tekintettel a Kék-Fehér-Szív minősítet tételekkel (pl. Linette®) történő ellátása, valamint a tünetek időtartamának, a jobb egészségi állapotba való visszatérésnek, a kórházi ápolás arányának és az intenzív osztály felvételi szintjének mérése … Ennek a randomizált, kettős vak vizsgálatnak a hipotézise a következő:
Nem a vírusfertőzés öli meg a COVID betegeket az intenzív osztályon, hanem a hipergyulladás (citokinikus vihar) – A gyulladásnak két fázisa van: az Omega-6 által irányított áramlási fázis és az Omega-3 által irányított reflux fázis – Például a francia lakosság 98% -a nem fogyasztja el az Omega-3 ajánlott bevitelét (és világszerte hasonló a helyzet), így a reflux nem következik be.
Nagy dózisú enterális táplálás esetén az Omega-3 36% -kal csökkenti az ARDS (akut légzőszervi distressz szindróma) intenzív terápiájában szenvedő betegek mortalitását. – Ezért nagyon valószínű, hogy az Omega-3 kiegészítés a farmakológiai és táplálkozási dózisok között félúton erős eredményeket hoz majd ott, ahol az oltások és a gyógyszerek hatástalannak bizonyultak
A betegek életminőségére, klinikai kritériumokra (sürgősségi ellátás) és a bél baktériumflórájára gyakorolt hatást is meg kell figyelni. A hipotézis szerint az Omega-3 lehetővé teszi a betegség légzési nehézségekkel járó súlyosabb tünetek kialakulásának korlátozását. (További információ a táplálkozás COVID-19 megelőzésben kifejtett hatásáról szóló első világméretű klinikai tanulmányról).
Tehát mi a kapcsolat a talaj és az egészség között?
A jobb tápanyag sűrűség az ételeinkben, a talaj jobb minőségén keresztül lehetővé teszi az emberi egészség javítását, és aOne Health kongresszusazt mutatja, hogy mindannyian együtt tanuljuk, hogy hogyan kell mérni azt. Ez a kapcsolat a talaj és az egészség között a mezőgazdasági rendszereink erőteljes evolúciós perspektívái felé terel bennünket, amelyek inkább a helyi gyakorlatokra épülnek, és a környezeti előnyök jutalmazására. Nemcsak ösztönöznünk kell a változást azzal, hogy példákat mutatunk be, ahogyan Jean-Pierre Pasquet, tejtermelő és a Bleu-Blanc-Coeur társelnöke említette, hanem le kell bontanunk az élelmiszeripari szereplők közötti akadályokat, oktatnunk és kommunikálnunk kell a legfontosabb kérdésekről. A kulturális problémák (majdnem) mögöttünk vannak, de ma újabb kihívások elé állítanak bennünket.
