Tejtermékek: a barátaink egy életen át?

Sok mindent lehet hallani a tejtermékek fogyasztásáról. Egyesek számára nehezen emészthető, mások számára pedig egyenesen allergén, a tej és származékai helyes fogyasztás mellett mégis nagyon jó szövetségeseink lehetnek. Miért vita tárgya a tej, és mi a helyes fogyasztás kulcsa mind táplálkozási, mind környezeti szempontból?

A fogyasztás finomhangolása

Az élelmiszerbőség időszakában, amelyben élünk, a tejet gyakran feleslegesnek tekintik. Dr. Schmitt (a Kék-Fehér-Szív társelnöke és dietetikus) szerint ma azonban orvosi és tudományos konszenzus van arról, hogy a tej és a tejtermékek alapvető élelmiszercsoportot alkotnak, teljes mértékben kielégítve az egészséges táplálkozás iránti társadalmi és egyéni elvárásokat, és megvan a helyük a napi étrendben.

A tejtermékekről néhány kultikus reklám is készült anno, amelyek megmaradtak emlékeinkben. Különösen népszerűek fiatalok vagy idősebbek körében, mivel köztudottan jót tesznek a csontjaiknak. A nemzeti hatóságok egészségügyi és táplálkozási programjaik során megfogalmazott fogyasztási ajánlások általában napi 2 adag tejterméket tartalmaznak (régebben napi 3 adag tejterméket). Ez a változás a tejtermékek túlzott fogyasztása és a férfiaknál a prosztatarák kialakulásának kockázata közötti kapcsolat gyanújának tudható be. Ezt az elővigyázatossági elvet azért alkalmazták, mert a bizonyítékok szintje még nem elegendő a tej és származékai besorolásához a rákkeltő táplálkozási tényezők kategóriájába. Ugyanakkor nem szabad napi 2 adag tejtermék alá kerülnünk, mivel a 30 évesnél idősebb embereknél fokozódik a vastagbélrák kialakulásának kockázata, ezúttal valódi bizonyítékokkal alátámasztva (a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2018-as jelentése szerint).

Laktáz, a néha szeszélyes enzim

A tej legismertebb összetevője a laktóz nevű cukor. Az elfogyasztása után átalakuláson kell átesnie, hogy jól emészthető legyen: a laktáz enzim ekkor úgy működik, mint egy mini olló, amely a laktózt 2 kisebb molekulára (glükózra és galaktózra) vágja. Genetikai okokból azonban a funkcionális laktáz előállításának képessége változó; például Délkelet-Ázsiában a felnőttek 98%-ban laktázhiányosak, ezért gyakrabban laktóz-intoleránsak, míg Hollandiában csak 1%-uk. Ezenkívül az öregedéssel az általunk termelt laktázok egyre kevésbé hatékonyak. Megnyugodhatnak azok, akiknek aggályaik vannak a laktóz emésztésével kapcsolatban, mert az erjesztett tejtermékekben (joghurtokban és különösen sajtokban) a laktóz szinte eltűnik, mivel a fermentációs folyamat során előemésztésen esik át. Laktóz-intolerancia esetén ezért ezeket az érlelt termékeket kell előnyben részesíteni, hogy biztosítsák a megfelelő tejtermék adagot.

Kalcium- és vitamin koncentrátum

A Kalcium a tejben jelen lévő fő ásványi anyag: kb. 1200 mg / liter, ami megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet egy gyermeknek, serdülőnek, várandós nőnek vagy akár idősebbnek is el kell fogyasztania naponta. Más felnőtteknél ez napi 900 mg és 1000 mg között van. A Kalcium az ajánlott napi tejfogyasztás lényege, mert fontos szerepet játszik a csont mineralizációjában, az izmok összehúzódásában, az idegi ingerek továbbításában és a megfelelő vérnyomás fenntartásában. A tejtermékekben lévő kalcium mennyisége a hidratáltság mértékétől függ. Minél dúsabb a joghurt vagy keményebb a sajt, annál jobban koncentrálódnak az ásványi anyagok és a zsír. Például egy lágy érlelésű sajt, mint a Camembert adagja körülbelül 150 mg Kalciumot, míg a préselt sajt, például a Cantal egy adagja 300 mg-ot tartalmaz, ami duplája.

A vitamin összetétele az étel hidratálásának mértékétől is függ. A vízben oldódó vitaminok (B1, B12, C) nagyobb számban találhatók meg a tejben, míg a zsírban oldódó vitaminok (amelyek lipidekhez kötődnek) különösen a zsírosabb és tömörebb termékekben lesznek jelen. Különösen igaz ez a D-vitaminra, amely elősegíti a Kalcium csontokra gyakorolt hatását és erősíti az immunitást.

A tejtermékekkel bevitt D-vitamin mennyisége az egyes országok táplálkozási szokásaitól függ. Például Franciaországban a tejtermékek (joghurtok, túró, sajt, tej) a felnőttek D-vitamin bevitelének 25%-át teszik ki, a 11-17 éves gyermekek esetében pedig 40%-ot. Forrás: ANSES

Ha nem tudja, melyik tejterméket válassza, akkor azt tanácsoljuk, hogy inkább teljes tejet fogyasszon, mert az több D-vitamint tartalmaz. Ha a „Kék-Fehér-Szív” tejet választja, akkor az ezen felül több omega-3 zsírsavat is biztosít. Megjegyzendő, hogy a félzsíros tej csak fele akkora zsírtartalmú, így kevesebb benne az omega-3, mint a teljes tejben. Továbbá, egy sovány tejben, amely zsírmentes, nem lesz omega-3 zsírsav, és kevésbé lesz gazdag zsíroldékony vitaminokban, például a D-vitaminban.

Változó zsírsavösszetétel

A tehénből fejt egy liter nyerstejben 35–45 gramm zsír található. Ezeket a lipideket több mint 400 különböző zsírsav alkotja. Fontos minőségi különbségek lehetnek a tej többszörösen telítetlen zsírsavtartalmában az évszakok miatt (tavasszal és nyáron több omega-3 van a tejben), valamint a tehenek étrendjének összetétele miatt is: a fű, a lenmag, és a lucerna takarmányozása magasabb omega 3-hoz vezet, amelynek gyulladáscsökkentő hatása. Ellenkező esetben, ha a kérődzőket több kukoricával és szójával etetik, az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak nagyobb mennyiségben jelennek meg a tejükben. A Kék-Fehér-Szív megközelítés alapvető célkitűzése az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak hatékony és elegendő mennyiségének biztosítása, valamint az omega-6 gyulladásserkentő forrásainak korlátozása. Ez egy határozott elkötelezettség az egészségesebb étkezés mellett, mivel a világ népességének nagy része túl kevés omega-3-at fogyaszt a bevitt omega-6-hoz képest.

Ellenőrzött környezeti hatás

A fűfélékkel etetett tehenektől származó tej a környezetre nézve is hasznosabb. Tanulmányok kimutatták, hogy a « kukorica + szója + búza » étrendhez képest a füvön és az omega-3-ban gazdag növényeken alapuló étrend enyhíti a kérődzésből származó enterális metán keletkezését (az étrendtől függően akár 30%-kal) . A Kék-fehér-Szív például az Öko-metán projekttel méri a kibocsátást, és támogatja azokat a gazdálkodókat, akik a teheneknek adott takarmány révén elkötelezik magukat a metánkibocsátás csökkentése mellett.

Bár összetételének hatása fontos, a tej nem csak egy halom tápanyag. Rendkívül gazdag és jól szabályozott termék, az állatok, az emberek és a környezetük közötti állandó cserék szintézise. A tejtermékeknek életünk minden szakaszában kísérniük kell bennünket, hogy étrendünk fontos, jól átgondolt részét képezzék. Figyelembe véve a tejtermékek fogyasztásának gyakoriságát, elengedhetetlennek tűnnek az olyan márkák és címkék használatai, amelyek a környezetre nézve kedvezőbb mezőgazdasági gyakorlatokra utalnak.

A tej és a tejtermékek ezért a választás eszközei ebben a közegészségügyi kihívásban, és a helyes megválasztásuk lehetővé teszi, hogy megvalósuljanak a fogyasztók táplálkozási és ökológiai előnyökkel kapcsolatos jogos elvárásai.

Forrás:

• A kövér bolygó, Pierre Weill, Plon, 2007
• https://www6.inrae.fr/nacre/Prevention-primaire/Facteurs-nutritionnels/Produits-laitiers-et-cancer
• Laits fermentés : l’amour vache entre lactose et bactéries, La Grenouille à Grande Bouche #2 https://drive.google.com/file/d/1xYGiPOooyelYOkaB-jlxvT-MHm_D9En-/view?usp=sharing
• https://www.bleu-blanc-coeur.org/a-propos/demarche-environnementale/