A születendő baba megfelelő táplálása minden leendő szülő számára fontos feladat. A #BREASTFEEDING projekt, amelyet a Rennes-i Egyetemi Kórházi Központ (Franciaország) végzett a Bretagne-i régió támogatása mellett azzal a céllal, hogy bővítse a születés körüli tápláláshoz (perinatális) kapcsolódó tudományos ismereteit. Ez egy multidiszciplináris kutatás a Rennes-i Egyetemi Kórház több osztályának bevonása mellett (táplálkozási-, klinikai vizsgálatok-, kutatási és innovációs-, valamint a biológiai erőforrások osztálya), továbbá számos külső partner (INRAE, a Rennes-i Egyetem 1 , a Bleu-Blanc-Cœur, a Valorex és a System U) együttműködésével.
A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálják az anyák táplálkozási szokásainak hatását a terhesség és szoptatás alatt az anyatej összetételére, valamint az újszülött bélmikrobiótájára.
Az életünk első 1.000 napja

1.000 nap: ez az időtartam a fogantatás napja és a 2. születési év között eltelt időszak. Hosszúnak tűnik ugyan, de valójában nagyon gyorsan eltelik, különösen azért, mert egy fontos mérföldkő az egészségünk szempontjából.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a genetikai kódunkon kívüli tényezők, például az étrendünk, elősegítheti vagy gátolhatja a génjeink fehérjékké történő lefordítását (a fehérjék az apró munkások, amelyek működésre késztetik a testünket).Ezt epigenetikának nevezik és ez a mechanizmus pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja a civilizációs betegségekkel szembeni sebezhetőségünket. Ilyen betegségek például az elhízás vagy a cukorbetegség.
Az anya várandósság alatti táplálkozásának minősége és az anyatej összetétele meghatározó a jövő nemzedékének egészsége szempontjából.
A gyermekem számára a “jó” zsírsavak
Az anyatej számos értékes alkotóeleme közül a #BREASTFEEDING projekt különösen a lipidekre fókuszál, amelyek az anya ételválasztásától függően eltérő arányban találhatók meg a táplálékokban.
Konkrét példával élve, az ANSES (Francia Nemzeti Élelmiszer-, Környezet- és Foglalkozás-Egészségügyi Ügynökség) által az Omega-3 zsírsavakra vonatkozó ajánlott napi bevitelt a franciák 98,8%-a nem követi teljes mértékben. Ez alól a várandós nők és a szoptató anyák sem kivételek.
A lipidek kiegyensúlyozott bevitele fontos a kritikus 1.000 napos időszakban, mert hozzájárul a baba ideg- és immunrendszerének optimális fejlődéséhez.
A projekt során a lipidösszetételt különböző eszközökkel vizsgálják:
- Élelmezési felmérések
- Vérvizsgálatok
- Anyatej zsírösszetételének elemzése
- Kísérletek, amelyek a várandósság 3. trimeszterétől kezdődően az anya által elfogyasztott zsírok hatását vizsgálja később az anyatej lipidösszetételére a szoptatási időszakban.
80 önkéntes, várandós nő szerepel majd a kísérletben
Az önkéntesek toborzása még folyamatban van ugyan, de a tervek szerint összesen 80 nőt vonnak be Bretagne régióból.
Fontos, hogy minél több egészségügyi szakember is jelen legyen az eredmények széles körű kommunikálásában, amelyek célzottan a leendő anyák számára szolgálnak majd kézzelfogható eredménnyel.
Az önkéntes anyák az eredményekről kapott tájékoztatás mellett természetbeni juttatásokban is részesülnek (különböző élelmiszerek, utalványok).
A protokoll szerint három kórházi vizsgálat szükséges

A vizsgálatokban résztvevő szakemberek ajánlására az anyáknak a terhesség második trimeszterében el kell menniük a Rennes-i Egyetemi Kórházi Központ Klinikai Vizsgálati Osztályára, hogy egy első találkozó alkalmával a részvétel feltételeit tisztázzák.
Ez a látogatás lehetővé teszi, hogy minden anya ugyanazt a tájékoztatást megkapja a vizsgálatokról, valamint ellenőrizze, hogy megfelel-e a különböző kiválasztási kritériumoknak (későbbi szoptatási szándék, étel allergia kérdések, stb.), és egyéb táplálkozási tanácsokat is adnak nekik.
A szülés után még két látogatásra kerül sor annak érdekében, hogy az anyatejből mintát vegyenek, valamint az újszülött székletét is bevizsgálják, információt szerezve így a bélflóráról, az úgynevezett mikrobiótáról.
A mikrobiota: egy egész ökoszisztéma a kis pocakban
A mikrobióta a mikroorganizmusaink összességét jelenti, az anya testében így számos helyről származnak.
Szerepük fontos, mert segítenek védekezni a kórokozó mikroorganizmusok ellen és beavatkoznak a fiziológiai funkciókba is. Például a bélmikrobióta részt vesz az emésztésben azáltal, hogy segíti a táplálék lebontását; arra is képes, hogy üzeneteket küldjön más szerveknek.
Gaëlle Boudry, az INRA kutatója, csapatával újszülöttek székletét elemzi majd a klinikai vizsgálatok során, elmagyarázta nekünk az emésztés folyamatát és a helyes bélmikrobióta fontosságát az egészségünkben.
Ha a szülés hüvelyi úton történik, az anya hüvelyi mikrobiótájának egy részét továbbítja a babájának. Ezután a szoptatás során az anyatejen keresztül a baktériumok átjutnak az emlő mikrobiótájából a csecsemőbél mikrobiótájába.
Attól függően, hogy mit eszünk, a mikrobiotánkból származó baktériumok eltérőek, és ez hatással lehet hangulatunkra és betegségek kialakulásával szembeni érzékenységünkre is.
A klinikai vizsgálat eredményeként reméljük, hogy többet megtudhatunk az anya által az élemiszerekkel bevitt lipidek hatásáról a baba bélrendszerében lakó baktériumok minőségére.
A projekt támogatói:
